Tanúsítvány

Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz

hello@auranatura.hu | Ingyenes házhoz szállítás 15.000 Ft felett!

Blog

Kényes kérdés - A kozmetikumok tartósítása

Aura Natura
Aura Natura
2022.01.24 14:35
Kényes kérdés - A kozmetikumok tartósítása

A helyesen ápolt, egyensúlyban lévő bőr felszínén pozitív baktériumflóra van, amely a káros csírákat elpusztítja és általános értelemben nyújt természetes védelmet a bőr számára a külső, környezeti behatásokkal szemben. A különböző kozmetikumokban lévő tartósítószerek sterilizáló hatása azonban mind a pozitív, mind a negatív csírákat elpusztítja a bőrön. Ez azt jelenti a bőr számára, hogy ez az önmaga által előállított és fenntartott "immunrendszere" kibillen az egyensúlyából, így kedvezőtlen bőrállapotok és gyakran allergiás reakciók léphetnek fel. Sokéves tartósított kozmetikum használata után a bőr akár „el is felejtheti”, hogy hogyan kell ezt a pozitív bőrflóráját felépíteni. Ezért a hatékony bőrápolásban rendkívül fontos tényező, hogy tartósítószer mentes kozmetikumokat használjunk.

Ugyanakkor a kozmetikumok előállítása szempontjából sarkalatos kérdés a minél hosszabb időtartamú terméktartósság elérése a késztermékekben, ezért a legtöbb kozmetikai gyártó - még a natúrkozmetikai előállítók közül is többen -, alkalmaz valamilyen tartósítószert készítményeiben. Ennek ismeretében a következő kérdés merül fel számunkra: hogyan ismerhetjük fel, hogy egy kozmetikai termék tartósított? Ezt a kérdést járja körül alábbi írásában Martina Gebhardt asszony.

 

Tartósítószereket a külöböző kozmetikai gyártók az alábbi okokból alkalmaznak:

a) jobb piaci esélyek érdekében, mivel nem kell feltüntetni a lejárati időt, ha a termék 30 hónapnál hosszabb ideig eltartható

b) alacsonyabb előállítási költségek miatt, mert nagyobb gyártási tételeket lehet előállítani, tehát készletet lehet felhalmozni

c) a termék felnyitás után is védett a csírák ellen

d) a gyártásnak nem kell különösen költséges higiéniai körülmények között történnie (steril helyiség technika)

e) a gyártó megspórolja a csomagolás sterilizálását, amely számára különben jelentős többletráfordítást jelent.

De ebből számos hátrány is származik a felhasználó számára: A termék mikrozid, ami azt jelenti, hogy nemcsak az összetevőkkel vagy szennyeződésekkel a termékbe került baktériumokat pusztítják el, hanem a krém felkenésekor a bőrt is sterilizálják. A bőr felszínén pozitív baktériumflóra van, amely a káros csírákat elpusztítja. A krémek sterilizáló hatása azonban mind a pozitív, mind a negatív csírákat elpusztítja a bőrön. Ez azt jelenti a bőr számára, hogy az immunrendszer kibillen az egyensúlyából és így gyakran allergiás reakciók léphetnek fel. Sokéves tartósított kozmetikum használata után a bőr akár „el is felejtheti”, hogy hogyan kell pozitív flórát felépíteni.

A probléma a következő: hogyan ismerhetjük fel, hogy egy termék tartósított? Itt foglalkoznunk kell egy törvényi előírással, amely meghatározza, hogy a gyártónak mennyiben kell feltüntetnie, hogy egy kozmetikai termék tartósított, és mikor állíthatja azt, hogy nem tartósított.

Tudatosan vagy nem tudatosan, de a törvényhozó ad a gyártóknak egy „kényelmes” törvényi hézagot, amelyet a gyártók nagy része ki is használ, hogy feltüntethesse termékén a „tartósítószer mentes” feliratot. Három lehetőséget szeretnék a széles spektrumból kiragadni:

1) A gyártó előzetesen tartósított nyersanyagokat használ fel

A GMP szerint biztonsági adatlapoknak tartalmazniuk kellene a nyersanyagok minden adatát arra vonatkozóan, hogy mit adtak hozzá a nyersanyaghoz, különös tekintettel a tartósítószerekre. Ezt a legtöbb országban így is csinálják, de a nem-EU országokból (Afrika, Dél-Amerika, Ázsia) származó nyersanyagok esetében nem. Ezekben az esetekben a gyártó maga „eszkábál” saját biztonsági adatlapokat. Ezzel eleget tesz a törvénynek. Kellemes a gyártó számára, hiszen neki a legtöbb esetben már nem kell tartósítószereket hozzáadni a késztermékéhez. Kivétel a formaldehid, amelyet a végtermék maximum 0,2 %-ban tartalmazhat.

2) Megengedett „technikai szennyezés, szennyeződés”

Mik a technikai szennyeződések? Ezek olyan segédeszközök, pl. tartósítószerek vagy oldószerek, amelyeket a gyártóberendezések vagy betöltőberendezések fertőtlenítésére használnak, mielőtt egy új tétel gyártását megkezdik. Mivel a nagy és modern berendezéseket gyakran hosszú csövek kötik össze, melyeken átpumpálják a terméket, érthető, hogy tisztítás céljából nem lehet minden alkalommal egyszerűen szétszedni. Ilyen esetekben alkalmazzák az előbb említett segédeszközöket, amely sokszor formaldehid, és ezt magasnyomással átnyomják a berendezésen. Hogy ebből mennyi kerül a termékekbe, csak megbecsülni lehet. Formaldehid a krémeket 0,04 %-ban is stabilizálja, ez egy 100 kg-os gyártási tétel esetében 40 ml! Ez a jelenség a „hétfői gyártás” fogalom alatt is ismert, mert hétvégére a berendezéseket különösen alaposan fertőtlenítik. Manapság ez a hétfői gyártás már nem létezik, most sokkal rosszabb a helyzet, mert naponta fertőtlenítenek. Ki akarja, tudja bebizonyítani, hogy a tartósítószer a fertőtlenítőszer maradványa vagy tudatosan adták hozzá a termékhez? Mindenesetre a címkén valószínűleg az szerepel „tartósítószermentes”.

A hatékony fertőtlenítés szükséges, és a GMP is előírja, azonban itt is vannak alternatívák. Vannak natúrkozmetikum gyártók, akik tiszta alkohollal és éterikus olajakkal manuálisan tisztítják a kisebb szétszedhető berendezéseket. Vízgőzzel történő tiszítás is lehetséges. De az egészségügyi hivatalok (ÁNTSZ) ezt nem látják szívesen, azzal az indoklással, hogy vannak csírák, amelyek képesek túlélni ezeket az eljárásokat. A biztonságos gyártáshoz a gyártóberendezések rendszeres mikrobiológiai vizsgálata szükséges.

A technikai szennyeződéshez tartozik a demineralizált víz tartóssá tétele pl. ezüsttel vagy annak fémsóival. Ezek alkalmazása a gyártásnál azonnal tartósítja a kozmetikai terméket is.

3) A hatóanyag, mint tartósítószer

Mivel a tartósítószerek egészségkárosító hatása ismert, a törvényhozó kiadott egy listát, hogy melyek használhatók fel. Ez a lista jelenleg 52 tartósítószert tartalmaz (KVO=Kosmetikverordnung). A gyártók azon kijelentése, hogy nem használnak szintetikus tartósítószert nem azt jelenti, hogy nem használnak egyáltalán tartósítószereket. A KVO-ban hat természetes tartósítószer szerepel, de ennél kevesebbet használnak, mert gyakran allergiát okoznak, pl. szalicilsav, hangyasa vagy benzoesav. Amennyiben a gyártó úgy dönt, hogy használja valamelyiket az engedélyezett tartósítószerek közül, akkor nem állíthatja azt, hogy nem tartósít.

Azonban létezik számos más tartósítószer is, amelyet a lista nem tartalmaz (tehát nem engedélyezett) és mégis felhasználható, ha az adott anyag legalább 51%-ban kozmetikai hatással rendelkezik és legfeljebb 49 %-ban tartósítószer. Hol lehet azt a bírót, de vegyészt is látni, aki egy ilyen hajszálvékony százalékos döntést meg tud hozni? Például ilyen anyag az usninsav, az Usnea barbata (szakállzuzmó) egy kivonata, mely erősen konzerváló hatással rendelkezik. Már rajta volt a KVO listán, amikor felmerült a gyanú, hogy rákkeltő és így betiltották. Ennek ellenére használhatják a kozmetikum gyártók, mert az anyagnak kozmetikai hatása is van a bőrre 51%-ban. Ki tudja ezt bebizonyítani? Az usninsav példáján, amely legalábbis természetes anyag, jól felismerhető, hogy mennyire önkényes a kozmetikai iparra vonatkozó törvényalkotás. Létezik azonban még jó néhány további hatóanyag, amely konzervál, mint az E-vitamin, a propolisz vagy a méhviasz, méz, stb. és amelyeket a natúrkozmetikumokban előszeretettel használnak.

A tartósítás felismerése

Ahhoz, hogy fel tudjuk ismerni, hogy egy kozmetikum tartósított-e vagy sem, tudni kell, hogy a csíraterheltség a víz arányával együtt emelkedik: hidratáló krémek (olaj/vízben emulziótípus 50 % vagy annál magasabb víztartalommal) amelyet tégelyben árusítanak, minden esetben tartósított. Valamivel jobb a helyzet a tubusoknál, ezekben az esetekben 12-18 hónapos szavatosság idő érhető el, ha az előállítás is abszolút sterilen történik és az éterikus olajok aránya is magas a krémben. Itt viszont az a probléma léphet fel, hogy az éterikus olajok feloldhatják az aluminíumtubusok műgyanta bevonatát, és ennek a bevonatnak a részecskéi belekerülhetnek a krémbe. Tisztán zsíros krémeket tégelyben sem kell tartósítani. Magas éterikus olaj, növényi olaj és viasztartalommal 18 hónapos eltarthatóság érhető el. Ennél hosszabb szavatossági idő antioxidánsok hozzáadásával érhető el.

Minden zselé, gél, pl. aloe vera gél, erős tartósítást igényel. Tartósítás nélkül 3 napig sem áll el, hacsak nem pasztörizált. Feltűnő, hogy majdnem minden aloe vera gélt tartósítószermentesként árusítanak. Itt az 1. pontban leírt trükköt alkalmazzák.

Aki tartósított kozmetikumokról tartósítószermentesre tér át, számolnia kell egy átállási és méregtelenítési fázissal. Az első négy hétben fokozott érzékenység léphet fel, amíg a bőr visszanyeri egyensúlyát és egészséges flóráját. Fontos a kitartás ilyenkor, hiszen az a bőr, mely egészséges flórával rendelkezik, sokkal ellenállóbb a környezeti hatásokkal szemben és nem hajlamos olyan könnyen allergiára sem. Nehezen és rosszul gyógyuló gyulladások az immunrendszer gyengeségének jele.

Hogyan érjük el mi a megfelelő tartósságot a Martina Gebhardt kozmetikában?

Receptúráinkban jelentős hatással bír a nyersanyagok saját stabilitása és a csomagolás típusának megfelelő emulziótípus kiválasztása.

A csomagolásokat forró levegős sterilizátorral sterilizáljuk, a gyártás UV-fény alatt és különleges higiéniai körülmények között történik, amelyek a gyógyszergyártás követelményeinek is megfelelnek. A receptúrák csíraölő hatással rendelkező hatóanyagokat tartalmaznak, mint pl. propolisz, éterikus olajak, rózsavíz. A gyártás a biológiai-dinamikus folyamatokba beágyazva (az időpont minősége) történik, amely meghosszabbítja az eltarthatóságot. Ezen kívül a tejeket pumpás adagolóval ellátott flakonokban hozzuk forgalomba, melynél a termék használata teljes mértékben higiénikus.